Amíg nem jön a friss, felteszek egy kis ízelítőt, remélem tetszeni fog nektek. Bocsánat, hogy ennyit kell várnotok az új fejezetre, amint tudom, felteszem.
Elindítottam a blogon egy közvélemény kutatást, érdekelne szeretnétek-e Jason szemszögéből is olvasni a történetet. Mondjuk az első találkozásról, vagy a tíz hosszú évről...
Szavazzatok kedvetek szerint! :)
Puszi
***
- Pont ti beszéltek? – háborodott fel húgom, és tudtam, azonnal közbe kell lépnem – Ti sem különböztök a többi vámpírtól, bármit is hallottunk. Mind ugyanolyanok vagytok, undorító szörnyetegek! – szavai visszhangoztak a fák között.
Láttam őt összpontosítani, és egyik pillanatról a másikra az erdő tűzbe borult, körbeölelve Cullenéket. Szemeiben gonosz tűz égett, amit ha nem fékezek meg, mindent elpusztít. A fénye vakította a szemem, minden sárga és piros volt, hallottam a tűz ropogását is, és az ijedt vámpírok sikolyát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése